A Hamletről


 Milyen katolikus elemek találhatók a Hamletben?

Milyen protestáns utalások jelennek meg a darabban?

Milyen filozófiai irányzatokat jelenít meg a Hamlet?

Ki hatott Shakespeare szkepticizmusára a darabban?

Hogyan jelenik meg a játékelmélet Hamlet döntéseiben?

Mi Hamlet tragédiája ebből a szempontból?

Hogyan különbözik Hamlet döntése III. Richárdétól?

Mit mond a darab az önzetlenségről?

Miért veszít Hamlet?

 

VÁLASZOK:

 

Milyen katolikus elemek találhatók a Hamletben?

A szellem bánkódik az utolsó kenet hiánya miatt, a purgatóriumban van (amiben a protestánsok nem hisznek), Ofélia temetése is katolikus szertartás szerint zajlik.

Milyen protestáns utalások jelennek meg a darabban?

Hamlet Wittenbergből tér haza (Luther városa), és a gondviselésről szóló idézetek („special providence”) is protestáns szemléletet tükröznek.

Milyen filozófiai irányzatokat jelenít meg a Hamlet?

Relativizmust („nincs a világon se jó, se rossz”), egzisztencializmust („Lenni vagy nem lenni”), és szkepticizmust („Mily remekmű az ember… és mégis csipetnyi por”).

Ki hatott Shakespeare szkepticizmusára a darabban?

Michel de Montaigne, francia filozófus gondolatai tükröződnek a műben.

Hogyan jelenik meg a játékelmélet Hamlet döntéseiben?

Hamlet dilemmái arra mutatnak rá, hogy az önérdek követése a lehető legrosszabb közös eredményt hozhatja; ha objektíven helyesen cselekszik, szubjektíve rosszul jár.

Mi Hamlet tragédiája ebből a szempontból?

Ha bosszút áll, gyilkossá válik, elbukik erkölcsileg és emberileg is, ráadásul anyja ellen is cselekszik – az igazságot sem tudja bizonyítani.

Hogyan különbözik Hamlet döntése III. Richárdétól?

Richárd tudatosan választja a gonoszságot („úgy döntöttem, gazember leszek”), míg Hamlet vívódik és elodázza a döntést.

Mit mond a darab az önzetlenségről?

Az önzetlenség is vezethet rossz végkimenetelhez. A játékelmélet szerint az optimális eredmény 5/8 önzőséggel és 3/8 önzetlenséggel érhető el.

Miért veszít Hamlet?

Mert túl sokáig volt önző, és végül lekési mind az igazságot, mind a boldogságot.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Borka János: Csodájára a halálnak. Mozartról és a Requiemről (esszé)

Kép
  Amit a Mindenségből az ember lerombolt, abból Mozart minden egyes hangja egy darabot visszaállít a helyére.   Ezt két úton teszi: egyrészt a fizikai sík harmóniájával készít egységet, másrészt a mögöttes esztétikai tartalmon keresztül viszi végbe saját teremtését. Mozart zenéje egyszerre élvezet, mámor és rögeszme - így szenvedélyes, mint Don Juan -, de mindenekfelett megtisztulás, ami zenéjének metafizikai értelmét adja. A zsenialitása abban rejlik, hogy egységet és harmóniát tud állítani, mind a fizikai, mind a szellemi világ rendszerében, így a kettőt ki tudja békíteni egymással, s ez az ember eredendő egységéhez való visszavezető út. Mozart tanít, ihlet és megtisztít.   Egy miséjét hallgatva egyszerre részesül a hallgató hitéleti kegyelemben, a metafizikai Isten szeretetében, valamint a test megtisztulásában, hiszen a test szempontjából meditatív jelleget ölt a zenehallgatás aktusa a harmónián keresztül. A miséit hallgatva szinte egy nagy ecsetet látunk magunk e...
További információk

Szabó Lukács: Mi vált meg minket? Gergely Ágnes verséről (esszé)

Kép
  „Mint szavanna széli fák tetejét, kettétenyerelt engem az Isten.” – írja Gergely Ágnes Miserere című verse első soraiban. Ezzel megteremti a vers alaphelyzetét és meghatározza témáját, amely a magány és az egyének közötti kapcsolatok összetettsége, esetleges tragédiája. A szavanna széli fa teteje szétálló, lelapuló, ahogyan a letenyerelés is lapossá tesz. A szavanna széli fa azonban nem véletlenül lett ilyen: a környezeti hatások alakították ki formáját. Ugyanígy az Isten által végrehajtott letenyerelés sem véletlen, hanem átgondolt és szükségszerű. Mintha az atyai kézvállratétel durva megtestesülése lenne ez a letenyerelés: atyai útmutatás és törvényhozás, amellyel meghatározzák életünk alapjait és formánkat, lelapítanak, megmutatják meddig nőhetünk – eddig és ne tovább! –, majd mikor ezen előkészített fészekben sodródunk, villámcsapással ismét beavatkoznak és feloldják a feldolgozhatatlant. Maga a helyszín is kulcsfontosságú. A szavanna név indián eredetű, jelentése: minde...
További információk

Liszkay Simon: Perzsaszőnyeg (prózavers)

Kép
  Baljós-olajos perzsaszőnyeg csomók jelentek meg akkor az égen, és nagy fürtökben olvadó lilák és gyapjúloncsos folyózöld álmok, rémálmok gyötörték a tetőkön alvókat. És meleg volt, nyári anticiklonok melege, a pára nem is az égből, de a földből jött, földes volt ez a pára, és az emberek a tetőkön aludtak, mert a házakban elviselhetetlen volt már a hő.   Nagy halványkék és mozdulatlan búrákra vágytunk mindannyian, rézre és fűzöldre, és zenére, hallatlan harmóniákra, számokra, újakra, mert nem tudtuk már a hetvenet és a tizenötöt, látni akartunk egy vagy két bárányt, vagy gyümölcsöket, frisseket, de tudtuk a kört, és tudtuk a gyököt, mert azokban a napokban matematika volt kenyerünk, borunk, búzánk és búzánk.   Léttelenségben lenni volt örök célunk, célunk most is, célunk lesz akkor is, ha elérjük, mert halvány szellemkutyák vagyunk, ugató hiányok, tobzódunk az üveg alatt. Répaszín hordóvasak, oxidált merő vasak, vasak, amiket enni kellene, nem látni, nem érezni, ...
További információk