Magyar középkor

 


Ki volt Anonymus, és melyik király jegyzője lehetett?

Milyen nyelvi érvek szólnak amellett, hogy II. Béla korában írhatta művét?
Milyen történelmi érvek alapján keltezhető a mű 1210 körülre?
Mikor és ki alapította a tihanyi apátságot?
Miért jelentős a tihanyi alapítólevél?
Mi volt különleges a tihanyi apátság fekvésében?
Mi a Löveni kódex, és mit tartalmaz?
Hol kötötték újra a kódexet és miért fontos ez?
Hogyan került vissza Magyarországra a kódex?

 

VÁLASZOK:

 

Ki volt Anonymus, és melyik király jegyzője lehetett?
Egy „néhai Béla király jegyzője” – valószínűleg III. Béla, de II. Béla is szóba jöhet.

Milyen nyelvi érvek szólnak amellett, hogy II. Béla korában írhatta művét?
A „eu” betűkapcsolat használata (pl. Eleud), tővéghangzók megléte (Zobolsu), és a vérszerződés erőszakos rendelkezése.

Milyen történelmi érvek alapján keltezhető a mű 1210 körülre?
Szuzdal város említése, bolgár-blak szövetség, és a németek „Etzilburg” elnevezése 1189 után terjedt el.

Mikor és ki alapította a tihanyi apátságot?
I. András 1055-ben, vezeklésképpen.

Miért jelentős a tihanyi alapítólevél?
A legrégebbi fennmaradt hiteles magyar nyelvi szórványokat tartalmazó oklevelünk.

Mi volt különleges a tihanyi apátság fekvésében?
Két lefolyástalan tava magasabban fekszik, mint a Balaton szintje, és a terület ősidők óta lakott.

Mi a Löveni kódex, és mit tartalmaz?
600 oldalas latin nyelvű kódex, prédikációk, legendák és a legrégebbi magyar vers (Ómagyar Mária-siralom).

Hol kötötték újra a kódexet és miért fontos ez?
A szlovéniai Pettau domonkos kolostorában, ahol a két kötetet egybefűzték, benne maradt a magyar vers.

Hogyan került vissza Magyarországra a kódex?
Államközi kulturális csere révén

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Borka János: Csodájára a halálnak. Mozartról és a Requiemről (esszé)

Kép
  Amit a Mindenségből az ember lerombolt, abból Mozart minden egyes hangja egy darabot visszaállít a helyére.   Ezt két úton teszi: egyrészt a fizikai sík harmóniájával készít egységet, másrészt a mögöttes esztétikai tartalmon keresztül viszi végbe saját teremtését. Mozart zenéje egyszerre élvezet, mámor és rögeszme - így szenvedélyes, mint Don Juan -, de mindenekfelett megtisztulás, ami zenéjének metafizikai értelmét adja. A zsenialitása abban rejlik, hogy egységet és harmóniát tud állítani, mind a fizikai, mind a szellemi világ rendszerében, így a kettőt ki tudja békíteni egymással, s ez az ember eredendő egységéhez való visszavezető út. Mozart tanít, ihlet és megtisztít.   Egy miséjét hallgatva egyszerre részesül a hallgató hitéleti kegyelemben, a metafizikai Isten szeretetében, valamint a test megtisztulásában, hiszen a test szempontjából meditatív jelleget ölt a zenehallgatás aktusa a harmónián keresztül. A miséit hallgatva szinte egy nagy ecsetet látunk magunk e...
További információk

Szabó Lukács: Mi vált meg minket? Gergely Ágnes verséről (esszé)

Kép
  „Mint szavanna széli fák tetejét, kettétenyerelt engem az Isten.” – írja Gergely Ágnes Miserere című verse első soraiban. Ezzel megteremti a vers alaphelyzetét és meghatározza témáját, amely a magány és az egyének közötti kapcsolatok összetettsége, esetleges tragédiája. A szavanna széli fa teteje szétálló, lelapuló, ahogyan a letenyerelés is lapossá tesz. A szavanna széli fa azonban nem véletlenül lett ilyen: a környezeti hatások alakították ki formáját. Ugyanígy az Isten által végrehajtott letenyerelés sem véletlen, hanem átgondolt és szükségszerű. Mintha az atyai kézvállratétel durva megtestesülése lenne ez a letenyerelés: atyai útmutatás és törvényhozás, amellyel meghatározzák életünk alapjait és formánkat, lelapítanak, megmutatják meddig nőhetünk – eddig és ne tovább! –, majd mikor ezen előkészített fészekben sodródunk, villámcsapással ismét beavatkoznak és feloldják a feldolgozhatatlant. Maga a helyszín is kulcsfontosságú. A szavanna név indián eredetű, jelentése: minde...
További információk

Gauland Kristóf: Mézes mustáros maffin (próza)

Kép
Zalakaroson találkoztam vele. Szép volt, bordázott oldala borostyánnal volt benőve. Érezni lehetett illatán, hogy levendulában vett habfürdőt. Ő volt az, Sajtos Bence. És mintha ismerne, felém biccentett ajkaival.   – Hozzátok elém! – rengett bele óhajába a tetőterasz erezete.   Egy kicsit elvesztettem az önuralmamat, így elkezdtem fülorvososdit játszani: megfogtam a fülcimpámat, elengedtem, az pattogott egy kicsit, aztán – már mire pitymallott – újra le, újra fel, s így ment ez perceken keresztül.   Hűvös levegő csapta meg az arcomat. Aztán rájöttem, hogy Sajtos Bence csapta meg az arcomat. Lédús mosolyából fentről én is kaptam, nem tudtam visszafogni magamat, így előadtam neki saját operettemnek, az Észtországi kalózok címűnek nyitányát, az Észtországi tenger vad jai címűt.   Nem várt sokáig, belémrekesztve énekemet újra hangosan kiáltott:   – Az istenadta! Felülről kiáltok le rád: hagyd el a gordonkádat, és kövess engem!   Szilárdak voltak ...
További információk