Rómeó és Júlia

 Milyen műfaji váltás figyelhető meg a Rómeó és Júliában?

Milyen mellékszálak színesítik a cselekményt?

Milyen nyelvi stílusok keverednek a darabban?

Hogyan jelenik meg Júlia a fény motívumán keresztül?

Milyen ellentét feszül a szereplők tettei és a fény–sötétség motívuma között?

Hogyan oldódik fel ez az ellentét a darab végén?

Hogyan érzékelteti Shakespeare az idő gyors múlását?

Milyen hatása van az időérzékelés sűrítésének?

Miben hasonlít Júlia Oféliához (Hamlet)?

Ki próbál segíteni Júliának?

Miben különbözik Júlia Oféliától?

 

VÁLASZOK:

 

Milyen műfaji váltás figyelhető meg a Rómeó és Júliában?

A darab az elején komédiának indul, de Mercutio halálától kezdve tragédiává válik.

Milyen mellékszálak színesítik a cselekményt?

Rómeó Róza iránti szerelme, valamint Páris udvarlása Júliának kontrasztként szolgál, hogy kiemelje Rómeó és Júlia kapcsolatának mélységét.

Milyen nyelvi stílusok keverednek a darabban?

A darabban találunk emelkedett, költői nyelvezetet (pl. szonettek Rómeó részéről), de van köznyelvi stílus is, például a dajka beszédében.

Hogyan jelenik meg Júlia a fény motívumán keresztül?

Júliát a naphoz hasonlítják, fényesebb a fáklyánál, sötétben ragyogó ékszerként jelenik meg.

Milyen ellentét feszül a szereplők tettei és a fény–sötétség motívuma között?

Bár a fény a szeretetet jelképezi, a szerelmesek cselekedeteiket mégis éjszaka viszik végbe.


Hogyan oldódik fel ez az ellentét a darab végén?

A reggeli szürkület a darab végén megszünteti a fény és sötétség kettősségét – a tragédia beteljesül.

Hogyan érzékelteti Shakespeare az idő gyors múlását?

Az egész történet néhány nap alatt játszódik le, a szereplők versenyt futnak az idővel: egy nap ismeretség után összeházasodnak, majd hamar meghalnak.

Milyen hatása van az időérzékelés sűrítésének?

Fokozza a tragikumot, és azt érzékelteti, hogy a szerelem nem ismer időt – mégis a halál szabadítja meg őket az idő szorításából.

Miben hasonlít Júlia Oféliához (Hamlet)?

Mindkét lány magára marad: Júlia, amikor Rómeó elmenekül és apja ellene fordul, Ofélia pedig, amikor Hamlet eltaszítja, apja meghal, bátyja távol van.

Ki próbál segíteni Júliának?

Lőrinc barát próbál tanácsokat adni, de végül inkább csak késlelteti a tragédiát, nem tudja megakadályozni azt.

Miben különbözik Júlia Oféliától?

Júlia cselekvő, bátor hős, képes döntéseket hozni, és aktív alakítója a sorsának – ellentétben Oféliával, aki passzív marad.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Borka János: Csodájára a halálnak. Mozartról és a Requiemről (esszé)

Kép
  Amit a Mindenségből az ember lerombolt, abból Mozart minden egyes hangja egy darabot visszaállít a helyére.   Ezt két úton teszi: egyrészt a fizikai sík harmóniájával készít egységet, másrészt a mögöttes esztétikai tartalmon keresztül viszi végbe saját teremtését. Mozart zenéje egyszerre élvezet, mámor és rögeszme - így szenvedélyes, mint Don Juan -, de mindenekfelett megtisztulás, ami zenéjének metafizikai értelmét adja. A zsenialitása abban rejlik, hogy egységet és harmóniát tud állítani, mind a fizikai, mind a szellemi világ rendszerében, így a kettőt ki tudja békíteni egymással, s ez az ember eredendő egységéhez való visszavezető út. Mozart tanít, ihlet és megtisztít.   Egy miséjét hallgatva egyszerre részesül a hallgató hitéleti kegyelemben, a metafizikai Isten szeretetében, valamint a test megtisztulásában, hiszen a test szempontjából meditatív jelleget ölt a zenehallgatás aktusa a harmónián keresztül. A miséit hallgatva szinte egy nagy ecsetet látunk magunk e...
További információk

Szabó Lukács: Mi vált meg minket? Gergely Ágnes verséről (esszé)

Kép
  „Mint szavanna széli fák tetejét, kettétenyerelt engem az Isten.” – írja Gergely Ágnes Miserere című verse első soraiban. Ezzel megteremti a vers alaphelyzetét és meghatározza témáját, amely a magány és az egyének közötti kapcsolatok összetettsége, esetleges tragédiája. A szavanna széli fa teteje szétálló, lelapuló, ahogyan a letenyerelés is lapossá tesz. A szavanna széli fa azonban nem véletlenül lett ilyen: a környezeti hatások alakították ki formáját. Ugyanígy az Isten által végrehajtott letenyerelés sem véletlen, hanem átgondolt és szükségszerű. Mintha az atyai kézvállratétel durva megtestesülése lenne ez a letenyerelés: atyai útmutatás és törvényhozás, amellyel meghatározzák életünk alapjait és formánkat, lelapítanak, megmutatják meddig nőhetünk – eddig és ne tovább! –, majd mikor ezen előkészített fészekben sodródunk, villámcsapással ismét beavatkoznak és feloldják a feldolgozhatatlant. Maga a helyszín is kulcsfontosságú. A szavanna név indián eredetű, jelentése: minde...
További információk

Gauland Kristóf: Mézes mustáros maffin (próza)

Kép
Zalakaroson találkoztam vele. Szép volt, bordázott oldala borostyánnal volt benőve. Érezni lehetett illatán, hogy levendulában vett habfürdőt. Ő volt az, Sajtos Bence. És mintha ismerne, felém biccentett ajkaival.   – Hozzátok elém! – rengett bele óhajába a tetőterasz erezete.   Egy kicsit elvesztettem az önuralmamat, így elkezdtem fülorvososdit játszani: megfogtam a fülcimpámat, elengedtem, az pattogott egy kicsit, aztán – már mire pitymallott – újra le, újra fel, s így ment ez perceken keresztül.   Hűvös levegő csapta meg az arcomat. Aztán rájöttem, hogy Sajtos Bence csapta meg az arcomat. Lédús mosolyából fentről én is kaptam, nem tudtam visszafogni magamat, így előadtam neki saját operettemnek, az Észtországi kalózok címűnek nyitányát, az Észtországi tenger vad jai címűt.   Nem várt sokáig, belémrekesztve énekemet újra hangosan kiáltott:   – Az istenadta! Felülről kiáltok le rád: hagyd el a gordonkádat, és kövess engem!   Szilárdak voltak ...
További információk