Homérosz és művei

 

KÉRDÉSEK

Létezett-e Homérosz?

A tudósok szerint létezett valóban Homérosz?

Ha létezett, mikor élhetett?

Ha létezett, hol születhetett ?

Miért gondolják, hogy Szmirna lehetett a szülőhelye?

Mit jelenthet Homérosz neve?

Van olyan elmélet, amely szerint nem is férfi írta az Odüsszeiát?

Kik voltak az énekmondók (aoidoszok)?

Mi a tudósok álláspontja az énekmondókról és a művek eredetéről?
Mi lehetett az oka a gyakori ismétlődéseknek az eposzokban?

Mióta létezhettek ezek a történetek?

Van mai példa hasonló szóbeli hagyományra?

Milyen szerepe van Szicíliának az Odüsszeiában?

Ugyanaz írta az Iliászt és az Odüsszeiát?
Miért azonosítják Szicíliát a küklopsz szigetével?

Mit jelenthet a jelenet, amikor a küklopsz sziklákat dobál a hajósok után?

Mi Télemakhosz szerepe az Odüsszeiában?

Mi Télemakhosz kereső útjának valódi jelentése?
Milyen változáson megy keresztül Télemakhosz?

Milyen a viszonya anyja kérőihez az elején?

Ki segíti Télemakhoszt az út elején?

Hogyan változik meg Mentor szerepe az út során?

Hol találja meg végül az apját?

VÁLASZOK

Létezett-e Homérosz?

A tudósok szerint létezett valóban Homérosz?
A többség szerint inkább kitalált személy, az eposzok szájhagyomány útján formálódtak több évszázadon át.

 Ha mégis létezett, mikor élhetett?
 Ha valóban élt, akkor a Kr. e. 8. században, mivel az eposzokat ekkorra teszik.

Hol születhetett Homérosz?
Több helyet is megjelöltek, de Szmirna (ma Izmir, Kis-Ázsiában) a legvalószínűbb, mert jól ismeri az ottani tájat.

Miért gondolják, hogy Szmirna lehetett a szülőhelye?
Mert részletes ismereteket mutat az ottani folyókról, növényekről, madarakról, és a legrégebbi forrás is innen származtatja.

Mit jelenthet Homérosz neve?
Egyesek szerint „vakot”, mások szerint „összeragasztót”, ami utalhat a történetek szerkesztésére is.

 Van olyan elmélet, amely szerint nem is férfi írta az Odüsszeiát?
 Igen, egyesek szerint egy szicíliai nő lehetett a szerzője a műnek.

Kik voltak az énekmondók (aoidoszok)?

Mi a tudósok álláspontja az énekmondókról és a művek eredetéről?
Egyetértenek abban, hogy még ha Homérosz írta is, a művek több száz éves énekmondói hagyományra épültek.

Mi lehetett az oka a gyakori ismétlődéseknek az eposzokban?
A memorizálást segítették – sokszor egész oldalnyi szövegek ismétlődnek, ezek a formulák vagy panelek.

Mióta létezhettek ezek a történetek?
A történet több évszázadig formálódhatott, hiszen a trójai háború körülbelül 500 évvel korábban zajlott.

Van mai példa hasonló szóbeli hagyományra?
Igen, Milman Parry angol kutató a 20. században bosnyák pásztorokat talált, akik szintén hosszú szövegeket tudtak fejből.

Milyen szerepe van Szicíliának az Odüsszeiában?

Ugyanaz írta az Iliászt és az Odüsszeiát?
Valószínűleg nem, mert az Odüsszeia szerzője ismerte Szicíliát, míg az Iliász írója nem.

Miért azonosítják Szicíliát a küklopsz szigetével?
Mert a történetben szereplő sziget leginkább Szicíliára hasonlít, és itt találtak elefántkoponyákat is, amelyek a küklopsz-mítosz alapját adhatják.

Mit jelenthet a jelenet, amikor a küklopsz sziklákat dobál a hajósok után?
Ez valószínűleg megszemélyesítés, és az Etna vulkán kitörésére utalhat.

Mi Télemakhosz szerepe az Odüsszeiában?

Mi Télemakhosz kereső útjának valódi jelentése?
Valójában nemcsak apját, hanem önmagát is keresi – ez a történet szimbolikus értelme.

Milyen változáson megy keresztül Télemakhosz?
A történet elején suta kamasz, a végére érett fiatalember lesz.

Milyen a viszonya anyja kérőihez az elején?
Kezdetben tehetetlen velük szemben, később apjával együtt képes legyőzni őket.

Ki segíti Télemakhoszt az út elején?
Mentor nevű gyámja – akit gyakran Pallasz Athéné alakít –, ő vezeti az első lépések során.

Hogyan változik meg Mentor szerepe az út során?
Eleinte segít, később háttérbe vonul, ahogy Télemakhosz önállósodik.

Hol találja meg végül az apját?
A kondás kunyhójában – ez a jelenet mintegy lehántja róla a hős mítoszát, és emberként mutatja be.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Borka János: Csodájára a halálnak. Mozartról és a Requiemről (esszé)

Szabó Lukács: Mi vált meg minket? Gergely Ágnes verséről (esszé)

Liszkay Simon: Perzsaszőnyeg (prózavers)