Agóts Mátyás: ’92, Koreatown
Reszketsz csendben a boltod előtt egy szál pizsamában, lángol a kétheti készlet. Felgyújtott pici élet. Fenn a szobádban a tévé küzd a halállal, a csenddel, újra a Bulls, hihetetlen, Jordan, mekkora layup. Nincs, ami volt, és nincs már egy rendőr sem az utcán, láttad, ahogy tovatűnnek. Kussolt mind a sziréna. Gyári hibás ellensúlyok, laza fékek, a mocskos kék köcsögök le se szarnak, kis Koreám. Egyedül vagy. Nincs már másba kapaszkodj. Lóg bénultan az ujjad, ülsz a kövön, nem sírsz, de a szíved rossz papucsot húz, indul az olcsó, zsírcsökkentett máglyahalálba. Lépte nyomán egy régi gyerekdalt dúdol az aszfalt. Csöpp bonghvang örömünk csak, szép palotát rak az égben, lombunkról ahogy elszáll, lobban a szárnya a szélben. * A vers utalásai az 1992-es Los Angeles-i zavargásokra vonatkoznak. * Agóts Mátyás a budapesti Piarista Gimnázium egykori diákja
Megjegyzések
Megjegyzés küldése